Cataract surgery in 2023 in Hungary – summary of the results of cataract register

doi: 10.55342/szemhungarica.2024.161.4.158

Original scientific paper


Summary


Purpose: To create a register with the data of the Hungarian cataract procedure for the year of 2021.
Methods: A questionnaire with 14+1 questions was sent to Hungarian institutions which are dealing with ophthalmic surgeries (cataract and refractive surgeries), 55 answered.
Results: Cataract operations were performed by 300 specialist and 30 residents in 2023. During this period 71,895 cataract surgeries were reported. Today 90% of cataract procedures are performed in a one-day surgery basis both in hospitals and one-day ophthalmic surgery centers. In 2023 the number of surgeries were above 3,000, in 5 other institutions it was between 2,500–3,000 and in 10 cases between 100-500 and in 2, it was below 100. The penetrance of the drop anesthesia is 93.59%, retrobulbar (4.09%) and peribulbar anesthesia (1.3%) is still used unfrequently. The mode of incision is corneal wound in all institutions, in limited cases limbal incisions (0.42%) may be used if necessary. The mode of nucleus removal was phacoemulsification in 99.8%, in 0.2% it was extracapsular cataract extraction (ECCE) and suction. The cortex was removed in 4.0% by bimanual technique and in most of the cases with one-handed I/A device. In 1.4% femtolaser assisted cataract procedure (FLACS) were performed. In 99.41% of the cases, surgeons used foldable intraocular lenses and in 0.59% PMMA lenses. Silicon lenses were not reported at all. In 35.3% of the lens material was hyrdophilic and in 64.7% hydrophobic. In 9.3% toric intraocular lenses were implanted, in 2.4% multifocal lenses were used and in 0.7% multifocal-toric lenses were chosen. In 2.3% EDOF lenses were preferred in 2022. Intracameral cefuroxim were administered in all insitutes at the end of the surgery, subconjunctival antibiotics was applied in 1.0%, during the preoperative period topical antibiotics is used in 15 institutions. Postoperatively in 90.0% only modern fluorokinolons, in 6.0% fluorokinolons/or aminoglykozids and in 4.0% only aminoglycosids were prescribed for 12 days on average. The surgical treatment of presbyopia is performed rather with multifocal lenses instead of other corneal procedures. The average hospital stay decreased to 3.8 hours, the average waiting time was 77 days and in 23 institutions there was a possibility for paying cataract procedures. According to the data in 3.7% the patients (2,671 cataract procedures) covered the expenses of the cataract operations. At the end of 2023, waiting list comprised of 9,481 patients, which means 214 patients on average in each institutions. The number of refractive procedures showed a significant increase compared to 2022, and 2 types of refractive procedures were performed, namely surface (PRK) and incisional (femto-LASIK). SMILE method became also available in Hungary in 2023. LASEK, epi-LASIK were not performed at all in 2023. In case of surface refractive procedures in 94.0% of the cases Mitomycin-C was applied, and in 95.0% of the cases wavefront technology was used during treatment planning. The number of phototherapeutic keratectomies (PTK) is similar during the past years, the number of crosslinking (CXL) slightly increased.
Conclusions: The COVID-19 pandemia decreased the number of cataract surgeries approximately by 30% in Hungary between 2020–2022. In 2023 surgical numbers increased, on the other hand the yearly number is still lower than in 2019. The implantation of multifocal lenses decreased, however the implantation of EDOF lenses increased. In order to keep the human resource, the achievement based financing should be introduced in the hospitals in order to motivate personnel.

ISSUE: Szemészet 161. évfolyam, 2024; 4. szám 158–163.

Összefoglaló

Célkitűzés: A magyarországi hályogsebészet helyzetének felmérése a 2023-as év adatai alapján.
Módszer: A korábbi évekhez hasonlóan az operáló intézmények (katarakta és refraktív sebészet) 14 kérdésből álló kérdőívet kaptak, erre 55 intézmény válaszolt.
Eredmények: A műtéteket 300 szakorvos és 50 rezidens végezte. 2023-ban 71 895 műtétet jelentettek az intézmények. A hályogműtétek közel 90%-a egynapos sebészeti ellátás formájában történik mind az egynapos, mind a fekvőbeteg-intézményekben. 2023-ban 3 intézményben haladta meg az éves műtétszám a 3000-et, 5 intézményben 2500–3000 között volt a műtétszám, 10 intézményben 100–500 között, míg 2 intézményben 100 alatt volt az elvégzett műtétek száma. A legtöbb helyen, azaz 14 egynapos sebészeti egységben 500–1000 között volt az éves műtétszám. A cseppérzéstelenítés gyakorisága csaknem 100%-os, retrobulbaris érzéstelenítést 4,09%-ban, peribulbarisat 1,3%-ban jelentettek és általános anesztéziát 1,02%-ban vettek igénybe az operatőrök. A sebkészítés módja 99,38%-ban cornealis sebbel történik (55 intézmény), 7 intézményben még limbalis sebkészítést (0,42%) is alkalmaznak, 5 intézményben egyéb sebkészítési módot jelentettek (0,2%). A mag eltávolításának a módja 99,8%-ban phacoemulsificatio volt, 0,2%-ban exprimálás (ECCE), illetve suctio. A kéregeltávolítás módja közel 4%-ban bimanuális technikával történt, döntő többségében azonban egykezes szívó-öblítő véggel. Az esetek 1,4%-ában femtolézeres hályogeltávolítást végeztek. A beültetett műlencsék 99,41%-a hajlítható műlencse volt, 0,59%-ban PMMA merev típusú. Szilikon alapanyagú műlencsét nem jelentettek az operatőrök. A beültetett műlencsék 35,3%-ban hidrofil, 64,7%-ban hidrofób anyagból készültek. A tórikus műlencsék aránya 9,3%-os volt, a multifokális műlencséket 2,4%-ban ültettek be a kataraktát operáló intézményekben, a multifokális-tórikus műlencsék aránya 0,7%-os, az EDOF-lencsék aránya 2,3%-os volt 2023-ban. Az intracameralis cefuroximot minden intézményben alkalmazzák, subconjunctiválisan 1,0%-ban adnak antibiotikumot az intézmények, kötőhártyazsákba 30%-ban, subconjunctiválisan 1% alatti arányban. A preoperatív előkészítés során antibiotikum szemcseppet 15 intézményben rendelnek. A műtétet követően az intézmények 90%-ban csak modern fluorokinolonokat (levo- és moxifloxacin), 6%-ban fluorokinolont és/vagy aminoglikozidokat, és 4%-ban csak aminoglikozidot rendelnek átlagosan 13 napig a műtétet követően. A presbyopia kezelése az adatok alapján többségében nem cornealis beavatkozással, hanem multifokális műlencsék implantációjával történik sebészileg. Az átlagos intézményben tartózkodás ideje 3,8 órára csökkent 2023-ban. 2023-ban az átlagos várakozási idő 77 nap volt. A 2023-as év végén a jelentett adatok alapján 9841 beteg szerepelt a várólistán, ami közel 214 pácienst jelent intézményenként, 23 intézményben már volt lehetőség fizetős műtéti ellátás igénybevételére, a beérkezett adatok szerint az össz-műtészám 3,7%-a (2671 műtét) történt fizetős formában 2023-ban. A refraktív sebészeti műtétek száma jelentős emelkedést mutatott 2022-höz képest, két műtéttípus dominált a felszínes PRK (2913) és a femtolézeres LASIK-műtét (6076). Megjelent a SMILE-műtéttípus (161) is. LASEK, epi-LASIK-műtétet sehol nem végeztek 2023-ban. A felszínes műtétek 94%-ában jelentették a mitomycin (MMC) használatát. Az excimer lézeres refraktív műtétek 95%-ban hullámfront vezérelt technikával történtek. A terápiás lézerkezelések (PTK) száma évek óta azonos arányú, a crosslinking (CXL) kezelések száma kis mértékben emelkedett. A beültetett műlencsék 99,41%-a hajlítható műlencse volt, 0,59%-ban PMMA merev típusú. Szilikon alapanyagú műlencsét nem jelentettek az operatőrök. A beültetett műlencsék 35,3%-ban hidrofil, 64,7%-ban hidrofób anyagból készültek. A tórikus műlencsék aránya 9,3%-os volt, a multifokális műlencséket 2,4%-ban ültettek be a kataraktát operáló intézményekben, a multifokális-tórikus műlencsék aránya 0,7%-os, az EDOF-lencsék aránya 2,3%-os volt 2023-ban. Az intracameralis cefuroximot minden intézményben alkalmazzák, subconjunctiválisan 1,0%-ban adnak antibiotikumot az intézmények, kötőhártyazsákba 30%-ban, subconjunctiválisan 1% alatti arányban. A preoperatív előkészítés során antibiotikum szemcseppet 15 intézményben rendelnek. A műtétet követően az intézmények 90%-ban csak modern fluorokinolonokat (levo- és moxifloxacin), 6%-ban fluorokinolont és/vagy aminoglikozidokat, és 4%-ban csak aminoglikozidot rendelnek átlagosan 13 napig a műtétet követően. A presbyopia kezelése az adatok alapján többségben nem cornealis beavatkozással, hanem multifokális műlencsék implantációjával történik sebészileg. Az átlagos intézményben tartózkodás ideje 3,8 órára csökkent 2023-ban. 2023-ban az átlagos várakozási idő 77 nap volt. A 2023-as év végén a jelentett adatok alapján 9841 beteg szerepelt a várólistán, ami közel 214 pácienst jelent intézményenként, 23 intézményben már volt lehetőség fizetős műtéti ellátás igénybevételére, a beérkezett adatok szerint az össz-műtészám 3,7%-a (2671 műtét) történt fizetős formában 2023-ban. A refraktív sebészeti műtétek száma jelentős emelkedést mutatott 2022-höz képest, két műtéttípus dominált a felszínes PRK (2913) és a femtolézeres LASIK-műtét (6076). Megjelent a SMILE-műtéttípus (161) is. LASEK, epi-LASIK-műtétet sehol nem végeztek 2023-ban. A felszínes műtétek 94%-ában jelentették a mitomycin (MMC) használatát. Az excimer lézeres refraktív műtétek 95%-ban hullámfront-vezérelt technikával történtek. A terápiás lézerkezelések (PTK) száma évek óta azonos arányú, a crosslinking (CXL) kezelések száma kis mértékben emelkedett. A presbyopia kezelésében a laser-blended vision (LBV) technikát alkalmazták, Supracor műtét nem történt Magyarországon 2023-ban.
Következtetések: A COVID-19-pandémia közel 30%-kal vetette vissza a hályogműtétek számát Magyarországon, 2022-ben a műtétek száma jelentősen emelkedett, amely további emelkedést mutatott 2023-ban, azonban még nem érte el teljes mértékben a 2019-es számokat. A tórikus műlencsék aránya emelkedett, a multifokális műlencsék beültetésének száma csökkent, azonban az EDOF-műlencsék arány jelentősen emelkedett az előző évek gyakorlatához képest. A humánerőforrás-megtartás érdekében továbbra is fontos felhívni a figyelmet a teljesítményarányos finanszírozás bevezetésére a fekvőbeteg-intézményeken belül is.

Keywords

cataract surgery, COVID-19 pandemia, one-day surgery, premium lenses, phacoemulsification

Kulcsszavak

hályogműtét, COVID-19-pandémia, egynapos sebészet, prémium lencsék, phacoemulsificatio

A COVID-19-pandémia a statisztikai adatok szerint 2020–2021 között jelentősen visszavetette a kataraktaműtétek számát és az egyéb szemészeti ellátást is. 2022-ben már jelentősen emelkedett az elvégzett műtétek száma, jelen közleményben a 2023-as kataraktaregiszter adatait elemezzük.
A szemészetben a szürkehályog-műtét a leggyakrabban végzett műtéttípus és a QoL (Quality of Life) felmérések alapján a legmagasabb életminőségbeli javulással (QoL), a legnagyobb refraktív sikerrel és legkisebb ráfordítással járó implantációs műtéttípus. A prémium műlencsék megjelenése még tovább emelte a műlencse-implantációval elérhető optikai rehabilitációs eredményeket, a multifokális műlencsék bevezetésével kiemelkedő minőségű közeli és távoli látás biztosítható minden korosztály számára. Az utóbbi évtizedben Magyarországon is jelentősen emelkedett a prémium műlencsék (tórikus, multifokális, tórikus-multifokális lencsék) beültetésének aránya. A legutóbbi évek fejlesztései alapján megjelentek a nyújtott fókuszú, ún. EDOF-műlencsék.
A magyarországi hályogsebészet korábbi helyzetéről Kovács (2) Salacz és Nagy professzorok (3–7) számoltak be a Szemészet és az Orvosi Hetilap hasábjain, illetve Facskó professzornő (1) közölt még eredményeket. A „Cataracta regiszter” kialakítása Salacz György nevéhez fűződik, aki több mint egy évtizeden át évente ismertette a felmérés adatait az SHIOL éves kongresszusain (3).
Jelen közleményben a 2023-as év hályogregiszter eredményeit foglaljuk össze.

Beteganyag és módszer

Az általunk kiküldött kérdőívekre 55 intézmény válaszolt 2023. év vonatkozásában. A magyarországi hályogsebészettel foglalkozó szemészeti intézményeknek, szemészeti klinikáknak, kórházi osztályoknak és egynapos sebészeti állami/magán központoknak a korábbi évekhez hasonlóan 14 kérdést, plusz 1 kérdést tettünk fel a szürkehályog, valamint cornea és refraktív célú műtétekre vonatkozóan. A válaszokat az alábbiakban értékeltük.

Eredmények

A műtéteket 300 szakorvos és 50 rezidens végezte. 2023-ban 71 895 műtétet jelentettek az intézmények (1. ábra).

1. ábra: A kataraktaműtétek számának alakulása az elmúlt évtizedekben

A hályogműtétek közel 90%-a egynapos sebészeti ellátás formájában történik mind az egynapos, mind a fekvőbeteg-intézményekben. 2023-ban 3 intézményben haladta meg az éves műtétszám a 3000-et, 5 intézményben 2500–3000 között volt a műtétszám, 10 intézményben 100–500 között, míg 2 intézményben 100 alatt volt az elvégzett műtétek száma. A legtöbb helyen, azaz 14 egynapos sebészeti egységben 500–1000 között volt az éves műtétszám (1. táblázat).

1. táblázat: A műtéti számok intézményenként

A cseppérzéstelenítés gyakorisága csaknem 100%-os (93,5%), retrobulbaris érzéstelenítést 4,09%-ban, peribulbarisat 1,3%-ban jelentettek és általános anesztéziát 1,02%-ban vettek igénybe az operatőrök. A sebkészítés módja 99,38%-ban cornealis sebbel történik (55 intézmény), néhány intézményben (7 intézmény) még limbalis sebkészítést (0,42%) is alkalmaznak, 5 intézményben egyéb sebkészítési módot jelentettek (0,2%).
A mag eltávolításának a módja 99,8%-ban phacoemulsificatio volt, 0,2%-ban exprimálás (ECCE), illetve suctio. A kéregeltávolítás módja közel 4%-ban bimanuális technikával történt, döntő többségében azonban egykezes szívó-öblítő véggel. Az esetek 1,4%-ában femtolézeres hályogeltávolítást végeztek.
A beültetett műlencsék 99,41%-a hajlítható műlencse volt, 0,59%-ban PMMA merev típusú. Szilikon alapanyagú műlencsét nem jelentettek az operatőrök. A beültetett műlencsék 35,3%-ban hidrofil, 64,7%-ban hidrofób anyagból készültek. A tórikus műlencsék aránya 9,3%-os volt, a multifokális műlencséket 2,4%-ban ültettek be a kataraktát operáló intézményekben, a multifokális-tórikus műlencsék aránya 0,7%-os, az EDOF-lencsék aránya 2,3%-os volt 2023-ban (2. táblázat).

2. táblázat: A beültetett műlencsék típusai

Az intracameralis cefuroximot minden intézményben alkalmazzák, subconjunctiválisan 1,0%-ban adnak antibiotikumot az intézmények, kötőhártyazsákba 30%-ban, subconjunctivalisan 1% alatti arányban. A preoperatív előkészítés során antibiotikum szemcseppet 15 intézményben rendelnek. A műtétet követően az intézmények 90%-ban csak modern fluorokinolonokat (levo- és moxifloxacin), 6%-ban fluorokinolont és/vagy aminoglikozidokat, és 4%-ban csak aminoglikozidot rendelnek átlagosan 13 napig a műtétet követően.
A presbyopia kezelése az adatok alapján többségben nem cornealis beavatkozással, hanem multifokális műlencsék implantációjával történik sebészileg.
Az átlagos intézményben tartózkodás ideje 3,8 órára csökkent 2023-ban. 2023-ban az átlagos várakozási idő 77 nap volt. A 2023-as év végén a jelentett adatok alapján 9841 beteg szerepelt a várólistán, ami közel 214 pácienst jelent intézményenként, 23 intézményben már volt lehetőség fizetős műtéti ellátás igénybevételére, a beérkezett adatok szerint az összműtétszám 3,7%-a (2671 műtét) történt fizetős formában 2022-ben.
A refraktív sebészeti műtétek száma jelentős emelkedést mutatott 2022-höz képest, két műtéttípus dominált a felszínes PRK (2913) és a femtolézeres LASIK-műtét (6076). Megjelent a SMILE-műtéttípus (161) is. LASEK, epi-LASIK-műtétet sehol nem végeztek 2023-ban. A felszínes műtétek 94%-ban jelentették a mitomycin (MMC) használatát. Az excimer lézeres refraktív műtétek 95%-ban hullámfront-vezérelt technikával történtek. A terápiás lézerkezelések (PTK) száma évek óta azonos arányú, a crosslinking (CXL) kezelések száma kis mértékben emelkedett.
A presbyopia kezelésében a laser-blended vision (LBV) technikát alkalmazták, Supracor műtét nem történt Magyarországon 2023-ban.

Megbeszélés

A hályogműtétek száma 2020–2021 között jelentősen csökkent a COVID-19-pandémia miatt. A csök­kenő tendencia 2022-ben megfordult, ez a tendencia 2023-ban is folytatódott, azonban, bár megközelíti a 2019-es műtétszámot, de még mindig nem érte el azt. Az egynapos sebészeti beavatkozások aránya hasonló a 2022-es adatokhoz, 90% körül alakul, azonban további emelkedést nem mutatott.
Az átlagos ápolási idő tovább csökkent, 2022-ben ez 4,2 óra volt, míg 2023-ban 3,7 órára csökkent. Az átlagos várakozási idő 77 nap, közel 2,5 hónap, ez az adat gyakorlatilag megegyezik a 2022-es átlagos várakozási idővel.
A mageltávolítás módja 99%-ban phacoemulsificatio volt, 2006-ban még csak 90,9% volt phacoemulsificatio. Az extracapsularis mageltávolítás (ECCE) aránya tovább csökkent, a femtolézeres előkezelés kismértékben emelkedést mutat 1,0%. A kombinált műtétek aránya nem változott szignifikánsan az elmúlt években.
A hályogműtétek több mint 90%-a egynapos sebészeti ellátás formájában történik mind az egynapos, mind a fekvőbeteg-intézmények vonatkozásában. A cseppérzéstelenítés gyakorisága 100%-os, alkalmanként retrobulbaris és peribulbaris érzéstelenítést is alkalmaznak az operatőrök. A sebkészítés módja általánosan cornealis sebbel történik. A kéregeltávolítás módja közel 4,0%-ban bimanuális technikával történt, többségében azonban jelenleg is egykezes szívó-öblítő véggel.
A beültetett műlencsék döntő többsége (99,41%) hajlítható műlencse volt, míg néhány esetben (0,59%) PMMA merev típusú. Szilikon alapanyagú műlencsét a 2023-as évben nem használtak az operatőrök. A beültetett műlencsék vonatkozásában 2× gyakorisággal ültettek be hidrofób műlencsét (64,7%) az operatőrök, mint hidrofil műlencsét (35,3%), vagyis 2/3-ban a hidrofób műlencsék domináltak. A tórikus műlencsék aránya emelkedett, 9,3%-os volt, a multifokális műlencsék aránya csökkent, azaz 2,4%-ban ültettek be ilyen műlencséket a kataraktát operáló intézményekben, a multifokális-tórikus műlencsék aránya 0,7%-os volt, az EDOF-lencsék aránya jelentős emelkedést mutatott 2023-ban (2,3%). Vagyis a multifokális műlencsék aránya csökkent, azonban az EDOF-műlencsék beültetése jelentősen emelkedett az előző évek gyakorlatához képest.
Az intracameralis cefuroximot minden intézményben alkalmazzák, subconjunctiválisan néhány intézményben (1,0%) még adnak antibiotikumot az operatőrök. A preoperatív előkészítés során antibiotikum szemcseppet az intézmények negyedében rendelnek. A műtétet követően az intézmények döntő többségében (90%-ban) csak modern fluorokinolonokat (levo- és moxifloxacin), jóval ritkábban (6%-ban), fluorokinolont és/vagy aminoglikozidokat, és 4%-ban csak aminoglikozidot rendelnek átlagosan 13 napig a műtétet követően.
A presbyopia kezelése az adatok alapján többségben nem cornealis beavatkozással, hanem multifokális műlencsék implantációjával történik sebészileg.
A terápiás excimer lézerkezelések (PTK) aránya nem változott, a keratoconus crosslinking kezelése kismértékű emelkedést mutat. A várólista növekedése ezen ellátások során nem növekedett.
Fontos megállapítani, hogy mind az évi 3000 feletti műtétszámmal rendelkező intézmények száma növekedett (3 intézmény) 2023-ban, mind a 2500 és 3000 közötti műtétszámot elérők száma 5 volt. Az intézmények többségében (14 operáló intézmény) 500–1000 közötti műtétet végeztek és volt 100 alatti műtétszámot végző operáló egység is. Természetesen minél magasabb egy intézményben az elvégzett műtétszám, annál kevesebb a műtéti szövődmények száma.
Az előző évek gyakorlatához hasonlóan megállapítható, hogy az egynapos sebészeti központok aránya magas Magyarországon, további központok nyitása, illetve társadalombiztosítás általi finanszírozása nem indokolt, mert az tovább erodálja a jelenlegi humán­erőforrást, hiszen legtöbb esetben a kórházi dolgozók látják el az egynapos sebészeti központok szemorvosi és műtősnői szükségletét. Helyette a fekvőbeteg-intézményekben is szükség lenne és lehetőséget kellene teremteni az ott dolgozók esetenkénti plusz finanszírozására (teljesítményarányos bérezés), ahogyan ez az egynapos sebészeti állami és magán ellátóknál is történik most.

Következtetések

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a 2022-es és 2023-as évek során a műtétszámok jelentős emelkedést értek el, bár még mindig nem érték el a 2019-ben végzett műtétek számát. A várakozási idő az elmúlt 2 évben hasonló volt, közel két és fél hónap, számos intézményben lehetőség van a fizetős műtétek végzésére, bár ez az arány még mindig 5% alatt marad. A humánerőforrás-megtartás érdekében továbbra is fontos felhívni a figyelmet a teljesítményarányos finanszírozás bevezetésére a fekvőbeteg-intézményeken belül is.

Nyilatkozat

A szerzők kijelentik, hogy az eredeti közleményük megírásával kapcsolatban nem áll fenn velük szemben pénzügyi vagy egyéb lényeges összeütközés, összeférhetetlenségi ok, amely befolyásolhatja a közleményben bemutatott eredményeket, az abból levont következtetéseket vagy azok értelmezését.

Irodalom

1. Facskó A, Süveges I. A kataraktaműtétre került betegek életkorának változása klinikánk 10 éves beteganyagában: a környezeti hatások feltételezett szerepe a szürkehályog kialakulásában. Szemészet 1992; 129: 24–26.
2. Kovács B. A phacoemulsificatio helyzete Magyarországon. Szemészet 1998; 135: 5–7.
3. Salacz Gy. A hályogműtés hazai állása 1993-ban. Szemészet 1994; 132: 193–195.
4. Salacz Gy, Ferencz M. A hályogműtés technikájának változása Magyarországon az 1995-ös felmérés szerint. Szemészet 1997; 134: 135–138.
5. Salacz Gy, Ferencz M, Papp M. Hogyan alakult a hályogműtét és refraktív sebészet helyzete Magyarországon az ezredfordulón? Orv Hetil 2001; 142: 2611–2614.
6. Salacz Gy, Ferencz M. A hályogműtés és a refraktív sebészet helyzete Magyarországon 2001–2002-ben. Szemészet 2005; 142: 67–70.
7. Nagy Z. Zs, Vörös K, Somfalvi B, Élő Á, Tapasztó Zs, Kiss H. Szemészet 2022; 159(3): 94–99.
https://doi.org/10.55342/SZEMHUNGARICA.2022.159.394