Blood-derived topical therapies in the treatment of ocular surface disorders

doi: 10.55342/szemhungarica.2022.159.4.148

Review


Summary

Eye drops derived from human serum and plasma can be used effectively to treat a growing spectrum of ocular surface disorders. Blood-based topical therapies can be used effectively and safely in cases of dry eye disease, persistent epithelial defects, neurotropic keratitis, chemical, thermal or irradiation damage to the ocular surface, in addition to conventional conservative treatment or in cases refractory to applied treatment. The process of preparation and storage of blood-derived products is currently not standardised, which may be an obstacle to their wider use. In this review, we summarise the available literature and therapeutic results on the most commonly used blood-derived eye drop preparations.

ISSUE: Szemészet 159. évfolyam, 2022; 4. szám 148-153.

Összefoglaló

A humán szérumból és plazmából előállított szemcseppek eredményesen alkalmazhatók a szemfelszíni rendellenességek egyre szélesedő spektrumának kezelésében. A vér alapú topikális terápiák hatékonyan és biztonságosan alkalmazhatók többek között száraz szem betegség, perzisztáló epitheldefektusok, neurotrop keratitis, a szemfelszín vegyi-, termális-, vagy irradiációs károsodása esetén – a konvencionális konzervatív kezelés mellett vagy az alkalmazott kezelésre – refrakter esetekben. A vérből származó készítmények előállításának és tárolásának folyamata jelenleg még nem standardizált, ami akadálya lehet a szélesebb körű alkalmazásuknak. Jelen közleményben összefoglaljuk a leggyakrabban alkalmazott vér alapú szemcsepp készítményekről rendelkezésre álló irodalmi adatokat és terápiás eredményeket.

Keywords

serum eyedrops, platelets, ocular surface disorders

Kulcsszavak

szérum szemcsepp, vérlemezke, szemfelszín betegség

Bevezetés

Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a vérből származó szemcseppek, elsősorban a saját vérsavó alkalmazása a szemfelszíni rendellenességek kezelésében. A „konvencionális” gyulladáscsökkentő, hámosító terápiákra nem, vagy csak parciálisan reagáló esetekben sokszor érhető el jelentős eredmény a vér származék szemcseppek használatával (11, 46). A potenciális ha­tás­mechanizmus csak részben ismert, a sejtek proliferációjának és migrációjának serkentésében jelentős szerepe lehet szemfelszínre juttatott növekedési faktoroknak és epitheliotrop citokineknek. A vérből származó szemcseppeket az elmúlt évtizedekben számos szemfelszíni betegség kezelésére alkalmazták, kiemelendők a száraz szem, a krónikus szaruhártya hámdefektus, a szaruhártya fekély, a szemfelszíni égés, a recidiváló szaruhártya erózió és a limbális őssejt defektus-deficiencia kezelésében elért eredmények (24, 44, 51). A vérből előállított szemcseppek lehetnek autológ (a betegek saját véréből származó) és homológ – allogén (donorok) forrásból származóak. Az autológ szérum (amelyet tehát a beteg saját perifériás véréből nyerünk), a leggyakrabban használt vér származék szemcsepp preparátum. Számos, kü­lönböző evidencia szintű klinikai vizsgálat igazolta a készítmény biztonságosságát és hatásosságát. A homológ források, például az egészséges donorokból nyert allogén szérum vagy a szüléskor gyűjtött köldökzsinórvér szérum hatékony és használható alternatívák, különösen akkor, ha az autológ szérum terápia ellenjavallt. A vér alakos elemei közül elsősorban a vérlemezkék használhatók a szemfelszín betegségek kezelésére, tekintettel arra, hogy a thrombocyta lizátum igen gazdag különböző típusú növekedési-, és epitheliotrop faktorokban.
Jelen közleményben összefoglaljuk a leggyakrabban alkalmazott vér alapú szemcsepp készítményekről rendelkezésre álló irodalmi adatokat és eredményeket elsősorban azzal a céllal, hogy rávilágítsunk arra, hogy unikális összetételükből adódóan ezek a preparátumok eredményesen használhatók olyan esetekben is, amikor a „hagyományos” terápiás arzenállal nem sikerül elérni a kívánt eredményt.

Autológ szérum szemcseppek

A vér alvadása után keletkező fluidum a vérszérum vagy vérsavó, amely nem tartalmaz sem alakos elemeket, sem alvadási faktorokat. A szemfelszín különböző patológiás eltéréseinek kezelésében sikerrel alkalmazták már a 70-es években is, de igazán népszerűvé az elmúlt két évtizedben vált (26, 41, 44, 51). Az 1975-ben Ralph és munkatársai által közölt esetsorozat után Tsubota és munkatársainak 1999-es közleménye nyitott új fejezetet a saját szérum szemfelszín betegségekben történő alkalmazásának szélesebb körű elterjedésében. Kezdetben elsősorban súlyos szemfelszín betegségekben (vegyi és égési sérülések, Stevens–Johnson-szindróma, Sjögren-szindróma), újabban azonban a szemfelszín eltérések széles spektrumában alkalmazzák (LASEK utáni recidiváló szaruhártya eróziók, a trabeculectomiát követően fellépő bleb szivárgás, orbita implantumok indukálta szövetnekrózis) (24, 43, 54).
Az autológ szérum szemcsepp formában történő alkalmazásának legnagyobb előnye, hogy számos biokémiai jellemzője, mint a pH, a táp­anyagtartalom, az előforduló vitaminok, a fibronectin-, és növekedési faktor spektrum (pl. epithel növekedési faktor [EGF, a cornea epithelsejtek migrációját és proliferációját fokozza], transzformációs növekedési faktor-ß [TGF-ß, az epithelsejtek proliferációját csökkenti], ideg­növekedési faktor [NGF]) a könny­höz hasonlóan megtalálható a humán szérumban is. Az 1. táblázat a humán könny és a humán szérum főbb fiziko-kémiai paraméterinek és biológiailag aktív alkotóelemeinek átlagos koncentrációját hasonlítja össze.

1. táblázat: A humán könny és a teljes szérum főbb alkotóelemeinek és fiziko-kémiai összetételének összehasonlítása. (Rauz S, Koay SY, Foot B, et al. The Royal College of Ophthalmologists guidelines on serum eye drops for the treatment of severe ocular surface disease: full report. Eye 2017; https://doi.org/10.1038/eye.2017.209)

Számos in vitro és in vivo vizsgálat igazolta, hogy a szemfelszínre juttatott szérum fokozza a szaruhártya epithelizációját, gátolja a gyulladásos citokinek felszabadulását, valamint növeli a kötőhártya kehelysejtjeinek számát és így a mucin expresszióját (1, 10, 13, 17, 19, 33, 52).
A betegek perifériás vérből származó szérumát általában tartósítószer mentes fiziológiás sóoldattal különböző koncentrációban hígítva, esetleg hígítás nélkül alkalmazhatjuk (20%-25%-50%-75%-os hígítási sorok) (12, 46). Vizsgálatok igazolják, hogy az autológ szérum szemcseppek kevés mellékhatással, igen hatékonyan alkalmazhatók a tartós epithel defektusok és a súlyos szemszárazság kezelése mellett a limbust is érintő patológiás eltérésekben (limbális őssejt-elégtelenség), illetve keratoplasztika vagy fotorefraktív keratectomia utáni re­epithelizációs eltérésekben (19, 30, 27, 28, 42). Az autológ szérum szemcseppek adagolási frekvenciája individuális, nagyban függ az alkalmazott hígítástól, illetve magától a patológiás állapottól. Kevés olyan klinikai vizsgálat található az irodalomban, amely a különböző hígításokban alkalmazott szérum szemcseppek hatékonyságát hasonlítja össze. Cho és munkatársai prospektív vizsgálatukban 141 száraz szem betegségben vagy perzisztáló epitheldefektusban szenvedő beteg esetében hasonlították össze az 50%-os hígítású és a hígítatlan (100%-os) saját szérum cseppek hatékonyságát. A hígítatlan szérummal kezelt epitheldefektusok gyorsabban hámosodtak, mint az 50%-os hígítású készítménnyel kezeltek. A száraz szem miatt 100%-os szérummal ke­zeltek csoportjában a betegek szubjektív panaszai szignifikánsan gyorsabban és nagyobb mértékben csökkentek, a cornea festődési eredmények javulása is szignifikáns lett az 50%-os savót kapó betegpopulációval összehasonlítva, ugyanakkor a könnytermelésben, valamint a könnyfilm stabilitásban nem mutatkozott különbség a két különböző koncentrációjú készítménnyel kezelt betegcsoport között (9).
A szérum szemcseppek széles körű használatának egyik legnagyobb limitációja az elkészítési és tárolási körülmények standardizáltságának hiánya (18, 31). Az Egyesült Királyság kivételt képező jó példa, hiszen ott a National Health Service Blood and Transplant divíziója 2003 óta állít elő akkreditált, standardizált körülmények között szérum szemcseppet a beteg saját véréből (Auto-SED [SED = serum eye drop]) vagy egyéni (a donált vért nem poolozzák) önkéntes férfi véradóktól származó allogén szérum szemcseppet (Allo-SED) (36, 39, 50). A szérum cseppek előállításához szükséges vérvétel és a levett vér feldolgozása kijelölt, akkreditált központokban történik. Az Egyesült Királyságban a szérumot 50%-os hígításban (0,9%-os fiziológiás sóoldattal történik a hígítás) állítják elő és steril, fagyasztásra kész cseppentős üvegekbe töltik. Az így előállított szérum cseppek –20 °C-on a véradás időpontjától számított 12 hónapig eltarthatók (34).

Allogén perifériás vérből származó szérum cseppek

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a betegeknél nem lehet biztonságosan vért venni, vagy gyulladásos társbetegségek (autoimmun vagy mikrobiális) fennállása miatt a betegek vérében nemkívánatos mennyiségű szérumból származó autoantitest vagy proinflammatorikus citokin van jelen, ami nem teszi lehetővé az autológ szérum szemcseppek hatékony alkalmazását (20). Kizárja a saját savó alkalmazásának lehetőségét továbbá a súlyos anémia, a nem kontrollált diabetes mellitus fennállása, illetve a szisztémás citotoxikus kezelés is, hiszen ezen utóbbi esetben a betegek minden biológiai produktuma, folyadéka a proliferáló sejteket károsító anyagcsere-termékeket tartalmaz (pl. cyclophosphamid kezelés). Egyre nagyobb klinikai – tudományos figyelem irányul az allogén donorvérből nyert szérum szemcseppek felhasználására (8). Az allogén szérum szemcseppek gyakorlati alkalmazása azonban továbbra is számos kérdést vet fel többek között a donorok és a recipiensek közötti hemato-immunológiai kompatibilitás biztosításának kérdése szempontjából. Ismert, hogy a szemfelszínen jelen vannak az AB0 antigének, így teoretikusan az allogén savóban található anti-A és anti-B antitestek inkompatibilitás esetén gyulladásos reakciókat hozhatnak létre (40). Az allogén szérum szemcseppekkel végzett négy nagy vizsgálat közül három azonban nem vette figyelembe az AB0 vércsoport megfeleltetést az alkalmazási stratégiában, és ennek ellenére nem észleltek mellékhatásokat (47). Új-Zélandon, ahol 2007 óta a használt szérum szemcseppek közel 40%-a allogén, elsősorban AB vércsoportú donoroktól származó vérsavót használnak, miután ezen egyének szérumából hiányoztak az anti-A és anti-B antitestek (5). Mindezen adatokat figyelembe véve az egészséges donorok perifériás véréből nyert allogén szérum használható alternatívája lehet az autológ szérumnak számos olyan esetben, amikor a saját szérum alkalmazhatósága kérdéses vagy nem lehetséges.
Miután az allogén szérum vérbankokból, donált vér kezelésével foglalkozó egységekből származik, a betegség-transzmisszió gátlása a transzfúziós készítményekre vonatkozó igen rigorózus szabályok alkalmazása miatt nem vet fel addicionális kérdéseket, problémákat.
Ugyanakkor mind az autológ, mind az allogén szérum esetében igen fontos kérdés a preparátum potenciális befertőződése, illetve ennek meggátlása (48). A szérum szemcseppek minden esetben tartósítószer mentes formában kerülnek alkalmazásra, tekintettel a tartósítószerek epithelt károsító hatására. A szérum cseppek magas protein koncentrációja ugyancsak fokozott veszélyt jelent a mikrobiális kontamináció szempontjából. López-Garcia- és García-Lozano a sterilizáló filtert tartalmazó palackban történő tárolás biztonságosságát vizsgálva azt találta, hogy ily módon jelentősen sikerült csökkenteni a mikrobiális kontamináció/befertőződés veszélyét (32). Fischer és kollégái valamint Bradley és munkatársai a különböző hőmérsékleten tárolt szérum preparátumok stabilitását vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a saját savó –20 °C-on 6 hónapig stabilan tárolható, a legbiztonságosabb felhasználási mód az egyadagos (napi dózist egy ampullában tartalmazó) alkalmazás, amelynek során az aznapi dózis +4 °C-on tárolandó (7, 14). Ugyan általánosságban megállapítható, hogy az autológ szérum cseppek szemfelszíni alkalmazása fertőződés/kontamináció szempontjából is biztonságos, az azt használó betegek – különösen, ha lokális szteroidterápiában is részesülnek – folyamatos és szoros szemorvosi obszervációt igényelnek.
A szérum szemcseppek egyéb potenciális – igen ritkán előforduló – komplikációi lehetnek immunglobulin depozitumok megjelenése a cornea stromában, illetve immunkomplex limbitis kialakulása. Ezek az elváltozások a szérum cseppek használatának felfüggesztése után maradványtünetek nélkül gyorsan, spontán szűnnek (37, 53).
Összefoglalva megállapítható, hogy az autológ és/vagy allogén szérumból nyert szemcseppek hatékonyan alkalmazhatók az alábbi betegségcsoportokban:
súlyos szemfelszín betegség,
– száraz szem (non-Sjögren, primer vagy szekunder Sjögren-szindróma),
– immunobullosus betegségek (mucus membrán pemphigoid, ocularis pemphigoid, Stevens–Johnson-szindróma, graft versus host disease),
perzisztáló vagy rekurráló cornea epitheldefektusok,
neurotrophiás keratopathia,
szupportív terápia,
– szemfelszín rekonstrukció,
– szaruhártyán végzett műtétek (keratoplastica, fotorefraktív műtétek),
– a szemfelszín akut vegyi-, termális-, irradiációs sérülései,
– egyéb intenzív terápiát igénylő állapotok szemfelszíni következményei: pl. expozíciós keratopathia, toxikus epidermális necrolysis okozta szemfelszín desquamatio.

Allogén köldökzsinórvér szérum cseppek

Az allogén köldökzsinórvér szérum a szüléskor vett köldökzsinórvérből nyerhető. Az allogén köldökzsinórvérből származó szérum a perifériás vérből nyert szérumhoz képest magasabb koncentrációban tartalmaz növekedési faktorokat, A-vitamin koncentrációja azonban alacsonyabb. Amennyiben hozzáférhető, igen hatásos terápiás alternatíva lehet graft-versus host betegség és súlyos Sjögren-szindróma esetén, amikor az autológ szérum használata a keringő proinflammatorikus citokinek és immunkomplexek magasabb koncentrációja miatt nem javasolt (29). Kémiai sérülések, perzisztáló epithel defektusok esetében a köldökzsinórvérből származó szérum cseppek hatásosabbnak bizonyultak, mint a perifériás vérből származó autológ szérum cseppek (45). Egy adott donációból származó köldökzsinórvér feldolgozása során számos adag szérum nyerhető, amelyek lefagyasztva szükség esetén promptan és gazdaságosan felhasználhatók. Az esetleges vérrel átvihető fertőző betegségek kizárására a donáció előtt az édesanyát tesztelni szükséges.

Thrombocyta származék szemcseppek

A vérlemezke-eredetű szemcsepp (platede derived tears: PDT) több különböző, perifériás vérből származó preparátum gyűjtő elnevezése. A főbb preparátumok a vérlemezkékben gazdag plazma (platelet rich plasma: PRP) és a növekedési faktorokban gazdag plazma (plasma rich in growth fac­tors: PRGF) (2, 21, 35). Az elkészítés módja nem teljesen egységes ugyan, de abban megegyeznek a különböző leírások, hogy a teljes vér alvadásgátlása után centrifugálással tárhatók fel a thrombocyták. A centrifugálás során keletkező szupernatáns a plazma, amely növekedési faktorokban gazdag. A PRGF nem tartalmaz thrombint, míg a PRP egy újabb centrifugálási lépéssel állítható elő. A PDT-k rendkívül kedvező koncentrációban tartalmaznak növekedési faktorokat és citokineket. Elviekben mind allogén, mind autológ források használhatók, bár lehetőség szerint az utóbbiakat célszerű előnyben részesíteni (15, 47).
A beteg plazmájából készülő PRGF szemcsepp a szérumból származó szemcseppekhez képest magas koncentrációban tartalmaz növekedési faktorokat. Vizsgálatok szerint a PRGF szemcseppek a szérumhoz képest gyorsabb szemfelszíni hámosodást indukálnak (4, 16, 22, 23, 25). Az effektívebb regeneráló és gyulladáscsökkentő hatások révén a PGRF szemcseppek a szérum cseppekhez képest minimalizálják a hegképződést, így biztonságos és hatékony kezelési alternatívát jelenthetnek a terápia refrakter szemfelszíni elváltozások kezelésére (38). A PRGF szemcsepp terápia egy újabb típusa a hővel inaktivált forma, amely fokozza a szemfelszíni sejtek proliferációját és migrációját. Egy tanulmány szerint a hővel inaktivált PGRF szemcseppek csökkentik a komplement aktivitást, valamint az IgE-szintet, miközben a PGRF biológiai aktivitása megmarad, ami előnyös lehet az autoimmun betegségekben szenvedő betegek számára (3).
Bár a thrombocyta-eredetű plazmaterápiák hatásosságának vizsgálata a szemfelszíni betegségek kezelésére jelenleg még viszonylag kezdeti szakaszban van, az eddigi vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a szérum szemcseppekkel összehason­lítva magasabb hatékonysággal és ugyanolyan jó biztonságossági profillal rendelkeznek a szemfelszínt érintő epithelizációs eltérések (perzisztáló epitheldefektusok) kezelésében.

Ujj-prick autológ vér

A többi vérkészítményhez képest az ujjbegyes autológ vér teljes kapilláris vért használ, és ugyan olcsó, de számos tűszúrást igényel, így nem feltétlenül kényelmes alternatíva. Több közlemény számol be sikeres alkalmazásáról terápia rezisztens per­zisztáló epithel defektusokban és száraz szem betegség esetén is (6, 49).

Következtetések

A szérum alapú szemcseppek alkalmazása hasznos kiegészítő kezelési lehetőség a súlyos szemfelszíni betegségben szenvedő betegek esetében. A szérum számos olyan epitheliotrop faktort tartalmaz, amelyek a könnyben is jelen vannak. Valószínűleg ezek a faktorok felelősek a szérum csepp használata során megfigyelt terápiás előnyökért a hagyományos, kereskedelmi forgalomban kapható különböző típusú lubrikáló készítményekkel szemben. A könnypótló készítmények elsősorban a súrlódás és a nyíróerő csökkentésével enyhítik a tüneteket, amelyeket a pislogás okozta biomechanikai trauma okoz. Ezzel szemben a szérum/plazma alapú szemcseppek különféle táp­anyagmolekulákat, vitaminokat, glükózt, növekedési faktorokat és immunglobulinokat tartalmaznak, amelyek a szemfelszín-preocularis könnyfilm-homeosztázisának helyreállítása mellett és azzal összefüggésben optimalizálják a reepithelizációs folyamatokat.
A vér alapú szemcseppek készítésével, tárolásával és használatával kapcsolatban jelenleg még számos kérdés megoldandó és tisztázandó. Szükség van egyrészről az előkészítésre, elkészítésre és tárolásra vonatkozó szabványosított, konszenzusos protokollok bevezetésére, másrészről randomizált klinikai vizsgálatok eredményein alapuló, betegségfüggő kezelési stratégiák kidolgozására (vér származék szemcsepp típusa, kórképfüggő optimális koncentrációja, a kezelés időtartama stb.). A vérből származó szemcsepp preparátumok jövőbeli perspektívája a standardizált bioaktív anyag tartalmú, személyre szabott szemcseppek bevezetése lehet, amelyek a növekedési faktorokat és citokineket az adott betegségre optimalizálva tartalmazzák.

Nyilatkozat

A szerzők kijelentik, hogy összefoglaló, továbbképző közleményük megírásával kapcsolatban nem áll fenn velük szemben pénzügyi vagy egyéb lényeges összeütközés, összeférhetetlenségi ok, amely befolyásolhatja a közleményben bemutatott eredményeket, az abból levont következtetéseket vagy azok értelmezését.

Irodalom

1. Akyol-Salman I. Effects of autologous serum eye drops on corneal wound healing after superficial keratectomy in rabbits. Cornea 2006; 25(10): 1178e81.
http://doi.org/10.1097/01.ico.0000208817.40237.8c
2. Anitua E, de la Fuente M, Muruzabal F, Riestra A, Merayo-Lloves J, Orive G. Plasma rich in growth factors (PRGF) eye drops stimulates scarless regeneration compared to autologous serum in the ocular surface stromal fibroblasts. Exp Eye Res 2015; 135: 118–26.
http://doi.org/10.1016/j.exer.2015.02.016
3. Anitua E, Muruzabal F, De la Fuente M, Merayo-Lloves J, Orive G. Effects of heat-treatment on plasma rich in growth factors-derived autologous eye drop. Exp Eye Res 2014; 119: 27–34. http://doi.org/10.1016/j.exer.2013.12.005
4. Anitua E, Muruzabal F, de la Fuente M, Riestra A, Merayo- Lloves J, Orive G. PRGF exerts more potent proliferative and anti-inflammatory effects than autologous serum on a cell cul- ture inflammatory model. Exp Eye Res 2016; 151: 115–21. http://doi.org/10.1016/j.exer.2016.08.012
5. Badami KG, McKellar M. Allogeneic serum eye drops: time these became the norm? Br J Ophthalmol 2012; 96: 1151–2.
http://doi.org/10.1136/bjophthalmol-2012-301668
6. Balal S, Nitiahpapand R, Hassan A, et al. Finger-prick autologous blood in the treatment of persistent corneal epithelial defects. Cornea 2020; 39: 594–7.
http://doi.org/10.1097/ICO.0000000000002230
7. Bradley JC, Simoni J, Bradley RH, et al. Time-and temperature-dependent stability of growth factor peptides in human autologous serum eye drops. Cornea 2009; 28: 200–5. http://doi.org/10.1097/ICO.0b013e318186321e
8. Campos E, Versura P, Buzzi M, et al. Blood derived treatment from two allogeneic sources for severe dry eye associated to keratopathy: a multicentre randomised cross over clinical trial. Br J Ophthalmol 2020; 104: 1142–7.
http://doi.org/10.1136/bjophthalmol-2019-314859
9. Cho YK, Huang W, Kim GY, et al. Comparison of autologous serum eye drops with different diluents. Curr Eye Res 2013; 38: 9–17.
http://doi.org/10.3109/02713683.2012.720340
10. Dalmon CA, Chandra NS, Jeng BH. Use of autologous serum eyedrops for the treatment of ocular surface disease: first US experience in a large population as an insurance-covered benefit. Arch Ophthalmol 2012; 130: 1612e3.

11. Dang DH, Riaz KM, Karamichos D. Treatment of non‐infectious corneal injury: review of diagnostic agents, therapeutic medications, and future targets. Drugs 2022; 82: 145–167. http://doi.org/10.1007/s40265-021-01660-5
12. Dietrich T, Weisbach V, Seitz B, et al. Manufacture of autologous serum eye drops for out-patient therapy: cooperation between ophthalmic clinic and transfusion medicine department. Ophthalmologe 2008; 105: 1036e8. 40-2. http://doi.org/10.1007/s00347-008-1692-4
13. Esquenazi S, He J, Bazan HE, Bazan NG. Use of autologous serum in corneal epithelial defects postlamellar surgery. Cornea 2005; 24(8): 992e7.
http://doi.org/10.1097/01.ico.0000160967.65953.ea
14. Fischer KR, Opitz A, Boeck M, Geerling G. Stability of serum eye drops after storage of 6 months. Cornea 2012; 31(11): 1313e8.
http://doi.org/10.1097/ICO.0b013e3182542085
15. Freire V, Andollo N, Etxebarria J, Durán JA, Morales MC. In vitro effects of three blood derivatives on human corneal epithelial cells. Invest Ophthalmol Vis Sci 2012; 53: 5571–8. http://doi.org/10.1167/iovs.11-7340
16. Freire V, Andollo N, Etxebarria J, Hernaez-Moya R, Duran JA, Morales MC. Corneal wound healing promoted by 3 blood derivatives: an in vitro and in vivo comparative study. Cornea 2014; 33(6): 614e20.
http://doi.org/10.1097/ICO.0000000000000109
17. Geerling G, Daniels JT, Dart JK, Cree IA, Khaw PT. Toxicity of natural tear substitutes in a fully defined culture model of human corneal epithelial cells. Invest Ophthalmol Vis Sci 2001; 42: 948e56.
18. Geerling G, Grus F, Seitz B, Hartwig D, Schirra F. Legal regulations to produce serum eye drops : when is it necessary, and how can it be obtained? Ophthalmologe 2008; 105: 632e8. http://doi.org/10.1007/s00347-008-1751-x
19. Geerling G, Maclennan S, Hartwig D. Autologous serum eye drops for ocular surface disorders. Br J Ophthalmol 2004; 88(11): 1467e74.
http://doi.org/10.1136/bjo.2004.044347
20. Harloff S, Hartwig D, Kasper K, Wedel T, Muller M, Geerling G. Epitheliotrophic capacity of serum eye drops from healthy donors versus serum from immunosuppressed patients with rheumatoid arthritis. Klin Monbl Augenheilkd 2008; 225: 200e6.
http://doi.org/10.1055/s-2008-1027199
21. Hartwig D, Harloff S, Liu L, Schlenke P, Wedel T, Geerling G. Epitheliotrophic capacity of a growth factor preparation produced from platelet concentrates on corneal epithelial cells: a potential agent for the treatment of ocular surface defects? Transfusion 2004; 44(12): 1724e31.
http://doi.org/10.1111/j.0041-1132.2004.04079.x
22. Hartwig D, Herminghaus P, Wedel T, et al. Topical treatment of ocular surface defects: comparison of the epitheliotrophic capacity of fresh frozen plasma and serum on corneal epithelial cells in an in vitro cell culture model. Transfus Med 2005; 15(2): 107e13.
http://doi.org/10.1111/j.0958-7578.2005.00559.x
23. Herminghaus P, Geerling G, Hartwig D, Wedel T, Dibbelt L. Epitheliotrophic capacity of serum and plasma eyedrops. Influence of centrifugation. Ophthalmologe 2004; 101: 998e1005.
http://doi.org/10.1007/s00347-003-0979-8
24. Hondur AM, Akcam HT, Karaca EE, Yazici Eroglu H, Aydin B. Autologous serum eye drops accelerate epithelial healing after LASEK. Curr Eye Res 2016; 41(1): 15e9.
http://doi.org/10.3109/02713683.2014.1002051
25. Huang C-J, Sun Y-C, Christopher K, et al. Comparison of corneal epitheliotrophic capacities among human platelet lysates and other blood derivatives. PLoS ONE 2017; 12: e0171008.
https://doi.org/10.1371/journal.pone.0171008
26. Hwang J, Chung SH, Jeon S, Kwok SK, Park SH, Kim MS. Comparison of clinical efficacies of autologous serum eye drops in patients with primary and secondary Sjogren syndrome. Cornea 2014; 33(7): 663e7.
http://doi.org/10.1097/ICO.0000000000000147
27. Kamble N, Sharma N, Maharana PK, et al. Evaluation of the role of umbilical cord serum and autologous serum therapy in reepithelialization after keratoplasty: a randomized controlled clinical trial. Eye Contact Lens 2017; 43: 324–9. http://doi.org/10.1097/ICL.0000000000000277
28. Kasper K, Godenschweger L, Hartwig D, Unterlauft JD, Seitz B, Geerling G. On the use of autologous serum eyedrops in Germany: results of a survey among members of the Cornea Section of the German Ophthalmological Society (DOG). Ophthalmologe 2008; 105: 644e9.
http://doi.org/10.1007/s00347-008-1776-1
29. Katzman LR, Jeng BH. Management strategies for persistent epithelial defects of the cornea. Saudi J Ophthalmol 2014; 28: 168–72.
http://doi.org/10.1016/j.sjopt.2014.06.011
30. Kim BY, Riaz KM, Bakhtiari P, et al. Medically reversible limbal stem cell disease: clinical features and management strategies. Ophthalmology 2014; 121: 2053–8.
http://doi.org/10.1016/j.ophtha.2014.04.025
31. Liu L, Hartwig D, Harloff S, Herminghaus P, Wedel T, Geerling G. An optimised protocol for the production of autologous serum eyedrops. Graefes Arch Clin Exp Ophthalmol 2005; 243(7): 706e14.
http://doi.org/ 10.1007/s00417-004-1106-5
32. López-García JS, García-Lozano I. Use of containers with sterilizing filter in autologous serum eyedrops. Ophthalmology 2012; 119: 2225–30.
http://doi.org/10.1016/j.ophtha.2012.06.028
33. Lopez-García JS, García-Lozano I, Rivas L, Gimenez C, Acera A, Suarez-Cortes T. Effects of autologous serum eye drops on conjunctival expression of MUC5AC in patients with ocular surface disorders. Cornea 2016; 35(3): 336e41. http://doi.org/10.1097/ICO.0000000000000726
34. Lopez-García JS, García-Lozano I, Rivas L, Ramírez N, Mendez MT, Raposo R. Stability of growth factors in autologous serum eyedrops after long-term storage. Curr Eye Res 2016; 41(3): 292e8.
http://doi.org/ 10.3109/02713683.2015.1016180
35. Lubkowska A, Dolegowska B, Banfi G. Growth factor content in PRP and their applicability in medicine. J Biol Regul Homeost Agents 2012; 26: 3S–22S.
36. Maclennan S, Hartwig D, Geerling G. Experiences with a centralised national service for autologous serum eyedrops in England. Ophthalmologe 2008; 105: 639e43. http://doi.org/10.1007/s00347-008-1753-8
37. McDonnell PJ, Schanzlin DJ, Rao NA. Immunoglobulin deposition in the cornea after application of autologous serum. Arch Ophthalmol 1988; 106: 1423–5. http://doi.org/10.1001/archopht.1988.01060140587028
38. Merayo-Loves J, Sanchez RM, Riestra AC, Anitua E, Begoña L, Orive G, et al. Autologous plasma rich in growth factors eyedrops in refractory cases of ocular surface disorders. Ophthalmic Res 2015; 55: 53–61.
http://doi.org/10.1159/000439280
39. Partal A, Scott E. Low-cost protocol for the production of autologous serum eye drops by blood collection and processing centres for the treatment of ocular surface diseases. Transfus Med 2011; 21(4): 271e7.
http://doi.org/ 10.1111/j.1365-3148.2011.01072.x
40. Pleyer U, Schlickeiser S. The taming of the shrew? The immunology of corneal transplantation. Acta Ophthalmol 2009; 87: 488–97.
http://doi.org/10.1111/j.1755-3768.2009.01596.x
41. Ralph RA, Doane MG, Dohlman CH. Clinical experience with a mobile ocular perfusion pump. Arch Ophthalmol 1975; 93(10): 1039e43.
http://doi.org/10.1001/archopht.1975.01010020815015
42. Read SP, Rodriguez M, Dubovy S, Karp CL, Galor A. Treatment of refractory filamentary keratitis with autologous serum tears. Eye Contact Lens. 2017; 43: e16–8.
http://doi.org/10.1097/ICL.0000000000000217
43. Sagara H, Iida T, Saito K, Noji H, Ogasawara M, Oyamada H. Conservative treatment for late onset bleb leaks after trabeculectomy with mitomycin C in patients with ocular surface disease. Clin Ophthalmol 2012; 6: 1273e9. http://doi.org/10.2147/OPTH.S33427
44. Semeraro F, Forbice E, Braga O, Bova A, Di Salvatore A, Azzolini C. Evaluation of the efficacy of 50% autologous serum eye drops in different ocular surface pathologies. Biomed Res Int 2014; 2014: 826970.
http://doi.org/10.1155/2014/826970
45. Sharma N, Goel M, Velpandian T, et al. Evaluation of umbilical cord serum therapy in acute ocular chemical burns. Invest Ophthalmol Vis Sci 2011; 52: 1087–92.
https://doi.org/10.1167/iovs.09-4170

46. Shtein RM, Shen JF, Kuo AN, Hammersmith KM, Li JY, Weikert MP. Autologous serum-based eye drops for treatment of ocular surface disease: a report by the American Academy of Ophthalmology. Ophthalmology 2020; 127: 128–33.
http://doi.org/10.1016/j.ophtha.2019.08.018
47. Soni NG, Jeng BH. Blood-derived topical theprapy for ocular surface diseases. Br J Ophthalmol 2016; 100:22–27.
http://doi.org/10.1136/bjophthalmol-2015-306842
48. Spaniol K, Koerschgen L, Sander O, Koegler G, Geerling G. Comparison of application systems for autologous serum eye drops. Curr Eye Res 2014; 39(6): 571e9.
http://doi.org/10.3109/02713683.2013.855237
49. Than J, Balal S, Wawrzynski J, et al. Fingerprick autologous blood: a novel treatment for dry eye syndrome. Eye 2017; 31: 1655–63.
http://doi.org/10.1038/eye.2017.118
50. The Royal College of Ophthalmologists guidelines on serum eye drops for the treatment of severe ocular surface disease: executive summary. Eye 2018; 32: 44–48. http://doi.org/10.1038/eye.2017.208
51. Tsubota K, Goto E, Fujita H, et al. Treatment of dry eye by autologous serum application in Sjogren's syndrome. Br J Ophthalmol 1999; 83(4): 390e5.
http://doi.org/10.1136/bjo.83.4.390
52. Watson SL, Secker GA, Daniels JT. The effect of therapeutic human serum drops on corneal stromal wound-healing activity. Curr Eye Res 2008; 33(8): 641e52.
http://doi.org/10.1080/02713680802254790
53. Welder JD, Bakhtiari P, Djalilian AR. Limbitis secondary to autologous serum eye drops in a patient with atopic keratoconjunctivitis. Case Rep Ophthalmol Med 2011; 2011: 576521.
http://doi.org/10.1155/2011/576521
54. Ziakas NG, Boboridis KG, Terzidou C et al. Long-term follow up of autologous serum treatment for recurrent corneal erosions. Clin Exp Ophthalmol 2010; 38(7): 683e7.
http://doi.org/10.1111/j.1442-9071.2010.02304.x